Legfelsőbb Uram,
Megbocsátasz nekem,
És adsz még egy esélyt,
De nem azért,
Mert megérdemlem
A megbocsátást,
Hanem azért,
Mert azt akarod,
Hogy teljes Teremtésed
Abszolút tökéletes legyen.
Kérdés: Mit értesz a megbocsátás eszményén?
Sri Chinmoy: Válaszul hadd mondjak el egy régi indiai történetet. Élt egyszer egy király, akit Visvámitrának hívtak. Egy nap megtudta, hogy az országában él egy szent, akit mindenki imád. Ennek a szentnek Vaszistha volt a neve, és mindenki örömmel érintette meg a lábát. Jóllehet, Visvámitra nagyon nagy király volt, de senki sem jött oda hozzá, hogy a lábát megérintse. Az emberek féltek tőle és reszkettek előtte. Vaszisthával azonban egész másképp volt. Vaszistha lábát boldogan, a legmélyebb tisztelettel és csodálattal megérintették az emberek. Így Visvámitra rendkívül féltékeny volt Vaszisthára.
Vaszistha nagyon nagy szent volt. Miután sok-sok éven át imádkozott Istenhez, Vaszistha megvalósította Istent, és szemtől szemben tudott beszélni Istennel. Visvámitra tudta, ez az oka annak, hogy mindenki Vaszisthát csodálja, és nem őt, ezért ő is elkezdett imádkozni Istenhez. Jó néhány évig nagyon komolyan imádkozott Istenhez, gyakran böjtölt is, de még mindig nem valósította meg Istent. Aztán türelmetlenné vált. Elment Vaszisthához és így szólt:
– Te megvalósítottad Istent, de én nem tudtam megvalósítani Őt. Azt szeretném, hogy mondd el az egész világnak, hogy én is megvalósítottam Istent, akárcsak te.
– Hogy mondhatnék ilyet? – felelt Vaszistha.
– Mondhatod – erősködött a király. – Ha azt mondod az embereknek, mindenki hinni fog neked, mert te magad megvalósítottad Istent. Te tudod, hogy ki Isten, beszélsz Istennel. Mondd el mindenkinek, hogy megvalósítottam Istent, máskülönben az összes gyermekedet megölöm!
– A gyermekeimet megölheted – válaszolt Vaszistha -, de akkor sem hazudhatok.
Visvámitra nagyon erős király volt. Egyenként megölte Vaszistha száz fiát. (A mester tanítványairól van szó, akiket a mester saját gyermekeinek tekintett.)
A száz fiú nagyon művelt volt, kedves és spirituális. Tanulmányozták a Védákat, az Upanisádokat és más vallásos és szent könyveket. A hírhedt király ennek ellenére egytől egyig megölte őket.
Miután a száz fiúval végzett, Visvámitra még mindig nem volt elégedett, mert Vaszistha még mindig nem volt hajlandó kihirdetni, hogy a király megvalósította Istent. Néhány hónap múlva támadt egy ötlete: ,,Most kénytelen lesz elmondani a világnak, hogy megvalósítottam Istent, mert különben őt magát ölöm meg!’’
Fejében ezt a gondolatot forgatva elment Vaszistha kis kunyhójához. Mielőtt bekopogott volna az ajtón, csendesen megállt kint, és hallgatta a bent folyó beszélgetést. Árundáti, Vaszistha egyik felesége éppen így szólt a férjéhez:
– Uram, miért nem mondod, hogy Visvámitra megvalósította Istent? Ha mondtad volna, a gyermekeim még mindig élnének. Olyan helyes, kedves, odaadó gyermekek voltak. Mind egy-egy drágakő. És pusztán azért, mert nem voltál hajlandó azt mondani, hogy megvalósította Istent, minden gyermekemet megölte, és ki tudja, mit tesz legközelebb.
– Hogy kérheted tőlem, hogy így cselekedjek – felelt Vaszistha. – Szeretem őt. Nem valósította meg Istent. Hogy mondhatnám az embereknek, hogy megvalósította Istent? Szeretem, és ezért nem hazudhatok.
Bár Visvámitra megölte Vaszistha száz fiát, az apa mégis azt tudta mondani, hogy szereti őt!
Amikor Visvámitra meghallotta, mit mond Vaszistha, futva ment, hogy megérintse Vaszistha lábát.
– Bocsáss meg nekem, bocsáss meg nekem, bocsáss meg nekem, uram! – sírt Visvámitra. – Soha nem gondoltam, hogy bárki a földön szerethet egy olyan személyt, aki megölte a gyermekeit.
Vaszistha Visvámitra fejére tette a kezét, és megáldotta.
– Ma megvalósítottad Istent, mert ma tudod, mi a szeretet, mi az Igazság. Isten csupa Megbocsátás. Megbocsátok neked, mert a bennem lakozó Isten megbocsát neked. Ma megvalósítottad Istent.
Mit tanulunk ebből a történetből? Azt tanuljuk, hogy a megbocsátás eszménye a legfőbb eszmény. Amikor imádkozunk Istenhez, meglátjuk Isten tulajdonságait: a Szeretetet és a Megbocsátást. Amikor Szeretetet és Megbocsátást kapunk Istentől, úgy tudunk viselkedni másokkal, ahogy Isten. Vaszistha elveszítette száz fiát, de még akkor is szeretni tudta Visvámitrát. Azután, amikor Visvámitra bocsánatért esedezett, Vaszistha azonnal megadta neki, és azzal együtt belső fényét, örömét és erejét is. Mint Vaszisthának, nekünk is meg kell bocsátanunk az embereknek, ha helytelen dolgot tesznek. Ily módon odaadjuk nekik fényünket, igazságunkat és örömünket.
Ebből a történetből azt is megtudjuk, milyen fontos szent emberekkel találkozni. Ha csak egy másodpercet is együtt vagyunk egy spirituális emberrel, micsoda átalakulás megy végbe az életünkben! Életünk egy szempillantás alatt megváltozik.
Uram,
Amikor megbocsátasz nekem,
Hogy mi történik tudod:
Nem csak a Szívverésedet
Érzem a szívemben,
De azt is érzem,
Hogy a Könyörület-Univerzumod
Az én üdvözülés-univerzumom.